Azt eddig is sejthettük, hogy Szél Bernadett és az LMP sem erős matematikából. Most a legnagyobb hazai kereskedelmi csatorna egyik műsorában maga Szél ötszázalékos miniszterelnök-jelölt is megerősítette ezt. Pedig egy jó politikusnak igenis tudnia kell számolni például költségvetési és választási matematikai ügyekben is, mert ha nem megy matek akkor szegénység, széteső gazdasági stabilitás és/vagy újabb Fidesz kétharmad lesz belőle.

Szél Bernadett Gyurcsány Ferenccel és Karácsony Gergellyel közösen szerepelt Baló György műsorában csütörtök este. A műsor végére egyszerűen le lettünk taglózva... Szél Bernadett mellett a nagyi kedvencére fésült Karácsony szinte maga a megfontolt, bölcs államférfi mintaképét hozza, sőt, még az általunk nem igazán rajongott Gyurcsány is kifejezetten szimpatikus tudott lenni a Baló-féle kérdések hatására a szokásosnál is merevebben viselkedő Szél mellett.

Pedig a kérdések és a felvetett témák következetesen egy irányba tartottak: hogyan lesz a jelenlegi helyzetben, illetve lesz-e egyáltalán kormányváltás?

A 2009-ben alakult és a különállás politikájába már egyszer beletört LMP társelnöke következetesen kitartott amellett, hogy "Szél Bernadett az egy reális választás". 

De Gyurcsány és Karácsony is jelezte, hogy az LMP önálló igyekezete a kormányváltásra nem reális. Gyurcsány szerint ugyanis, ha lenne összefogás, a Fidesz 60-70 helyen vesztene egyéni körzetben, és ezzel a megoldással el lehetne zavarni Orbánékat. Majd Karácsony rávilágított, hogy az LMP már olyan jelölteket sem támogat, akik korábban a szakértői voltak a schifferista pártnak. Gyurcsány mindezt azzal summázta, hogy becsüli, hogy van önbizalom és ígéret, de szerinte annak az esélye elhanyagolható, hogy az LMP egy ilyen helyzetben egy választókerületben is nyerni tud.

Majd Szél előadta, hogy bizony ők is változtattak az álláspontjukon, mivel a mérhetetlen támogatottságú, ex-MDF-es Gémesi György pártjával szövetkeznek. Baló György erre megjegyezte, hogy szerinte azért matematikailag finoman szólva nem biztos ennek a csapatnak a választási sikere, mire a miniszterelnök-jelölt asszony azt találta mondani, hogy "nem vagyok matematikus", majd elővette a mindig hamvas szőkeséget adó "politikus és családanya vagyok" kártyát.

De azért nézzük egy pillanatra a matekot: az LMP az elmúlt 8 évben átlagosan az ötszázalékos bejutási küszöb magasságában egyensúlyozott. Öt hónappal az országgyűlési választások előtt ugyan hogyan a búbánatban sikerülne nekik önállóan 35 százalékosra tornázni a népszerűségüket annak érdekében, hogy a Fideszt és mindenkit lenyomjanak egyéniben és listán?

És nézzünk egy másik matekpéldát. Tegyük egy pillanatra félre, hogy Gyurcsány Ferenc szájából mennyire hiteles a felelős kormányzásról való papolás, de ő hívta fel tapasztalati úton Szél Bernadett figyelmét arra, hogy nem szabad olyat mondani a választóknak, hogy minden költségvetési 5 forintból 1-et oktatásra költenek, mondván "Nem kormányoztak még, ezért összezavarja önöket a költségvetés. Ez az ígéret 1800 milliárd forint elköltését jelenti, ez olyan, mintha én 18. havi nyugdíjat is ígérnék. Maga azt mondaná, Gyurcsánynak elment az esze."

És valóban, de sajnos Szél Bernadettnek és az LMP-nek sem jött meg az esze. Sajnálatos, hogy mennyire felelőtlen, vagy - ha jószándékúak akarunk lenni, akkor - mennyire gyenge matekból Szél  miniszterelnök-jelölt asszony, akinek semmilyen közigazgatási és önkormányzati vezetői tapasztalata nincs, mert ha lenne, vagy legalább tanult volna Gyurcsány Ferenc példájából, akkor nem hazudna a választóknak kivitelezhetetlen dolgokat.

Legyen végre világos: minden ellenzéki pártnak komoly felelőssége van abban, hogy képesek lesznek-e 2018-ban leváltani a Fideszt.

Juhász Péter, az Együtt elnöke közös választási listát és jelölteket szeretne az LMP-vel, a Párbeszéddel, a Momentummal és a Kétfarkú Kutya Párttal. Az LMP és a Momentum már meg is szólalt, nem kérnek Juhász ajánlatából. Meglehet, Juhász nem is a pártvezetőknek, hanem a választóiknak üzent. Ne adjuk még fel, el lehet zavarni a Fideszt!

Nemrégiben írtunk arról, hogy szerintünk mikor lenne lehetősége leváltani a Fideszt a mai széttöredezett ellenzéknek. Örömmel olvastuk, hogy az Indexnek adott interjúban Juhász Péter arról beszélt, hogy közös választási listát és jelölteket szeretne az LMP-vel, a Párbeszéddel, a Momentummal és a Kétfarkú Kutya Párttal. Az Együtt elnöke az új pólusnak nevezett összefogásba minden ellenzékit bevenne, aki szemben áll a 2010 előtti baloldali világgal, tehát az MSZP, a DK és a Liberálisok pártja ebbe nem fér bele. Az új pólus közösen jelölne egy párton kívüli miniszterelnök-jelöltet.

Nem mellesleg, mi is pontosan ezt a megoldást javasoltuk.

De nem lepődtünk meg, amikor azt olvastuk szintén az Index cikkében, hogy:

A megszólított pártok közül már a Momentum és az LMP is jelezte az Indexnek, hogy nem kérnek az új pólusból, és ebből a szövetségből. A Momentum ragált a leggyorsabban. Hajnal Miklós szóvivő azt mondta: a Momentum az emberekkel szövetkezik, nem a pártokkal. Ez tehát azt jelenti Hajnal Miklós szerint, hogy "nem lehet szó ilyen jellegű összefogásról, ezt már többször egyértelművé tettük".

Ezután következett az LMP elutasító üzenete. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja az új pólusos felhívást úgy kommentálta: "Juhász Péter is hatalomtechnikázik egy évvel a választások előtt". Az LMP szerint Orbán Viktor érdeke az, hogy az ellenzék listákról, mandátumukról és technikákról beszéljen, nem pedig arról, milyen Magyarországot ajánl a választóknak.

Értjük az LMP és a Momentum hatalomtechnikázását is, de Juhászék üzenete minden jel szerint az LMP, a Párbeszéd, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt szavazóinak, és nem a pártvezetőknek szólt. Arról ugyanis nem hallhattunk, hogy ezek a pártok tárgyaltak volna arról, hogy összefognának.

Viszont úgy tűnik, hogy az Együtt vezetői is egyetértenek velünk abban, hogy ennek az új-pártos, értékrendjében alapvetően közel álló tengelynek az az egyetlen esélye, ha képesek egy közös, egymást erősítő bázist alkotni.

A hősies sikert sem ígérő LMP-féle kamikaze-politika egy sokkal dicstelenebb öngyilkosságot jelent 2018-ban, hiszen az LMP is alig pár szavazattal ugorta meg az 5%-os listás küszöböt 2014-ben. Viszont most részben az ő szavazóikra hajt a szintén "mindenki hülye, csak én vagyok helikopter" attitűddel mozgó Momentum is, miközben ez a tábor nem lett nagyobb, sőt hetente újabb szavazóik költöznek külföldre egy jobb élet reményében. 

Aki kormányváltást akar, akinek elege van a Fidesz mindenkit meglopó rendszeréből, az feltehetőleg előbb-utóbb megérti, hogy a szuicid, mondvacsinált okokból különinduló pártokra adott szavazatok el fognak veszni egy egyfordulós választáson.

Ahogyan már egyszer leírtuk: ha ezek a relatíve új pártok képesek lennének egy koordinálásra, akár közös választási párt építésre, akkor sok bizonytalan, eddig a politikától és a választásoktól magát távol tartó szavazót is aktivizálni tudnának, így az MSZP-DK tengely 17-18 %-os népszerűségét simán megugorhatnák.

Ha az MSZP-DK tengely és az LMP-Együtt-Párbeszéd-Momentum tengely képes lenne két külön listát állítani, és az egyéni választókerületekben koordináltan jelölteket állítani hangsúlyozottan hitelességi és népszerűségi alapon, akkor közösen elérhetik a hagyományos, korosodó baloldali szavazókat és a tudatosabb harmincas-negyvenes korosztályt, valamint kvalifikáltabb, kritikusabb fiatal választói réteget.

Egy ilyen stratégiával megvalósítható, hogy az ellenzék stabil 38-40 %-ot érjen el az egyéni választókerületekben, ami azt jelentené, hogy a Fidesz és a Jobbik jelöltjei is mögöttük végeznének. Ez akár kétharmados győzelmet is hozhat.

Legyen világos: minden ellenzéki pártnak komoly felelőssége van abban, hogy képesek lesznek-e 2018-ban leváltani a Fideszt. 

Sokakat mozgat a kérdés, hogy mikor lesz lehetősége leváltani a Fideszt a mai széttöredezett ellenzéknek. Nem az ellenzék szapulásával foglalkozunk ebben a bejegyzésben, hanem egyfajta reális kép alapján adunk javaslatot.

Szerintünk, ha ma is a 2013 előtti választási rendszer lenne érvényben, akkor ma is lenne reális esély arra, hogy a Fideszt egy választáson le lehessen győzni, hiszen az akkori, sokkal kompaktabb és átláthatóbb méretű választókerületekben a kétfordulós rendszer lehetővé tenné, hogy a második fordulóban az első fordulóban már hitelesen megmérettetett legerősebb ellenzéki jelölt mögé sorakozzon fel mindenki, aki a kormányváltásban érdekelt.

Ha lenne az ellenzéki pártokban elég eltökéltség, akkor a választási rendszert kellene megváltoztatniuk. Az LMP részéről Hadházy Ákos és az Együtt részéről Szigetvári Viktor is próbálkozott a kérdéssel, de a Jobbik és az MSZP megakadályozta az összellenzéki mozgást, mert az a vakhit mozgatja őket, hogy nekik még jól jöhet egy az Orbánéhoz hasonló győzelem esetén a könnyen jött kétharmad (az már más kérdés, hogy ennek mi a realitása). Mindenesetre aktuális lenne a választási rendszer helyreállításának kérdése, mert a Fidesz újra hozzá akar nyúlni (nyilván kizárólag saját érdekeit szem előtt tartva).

Ha a jelenlegi, kizárólag a Fidesz érdekei szerint felépített választási rendszer mocsarában megrendezésre kerülő "úszóverseny" keretében kell megmérettetnie magát az ellenzéknek - márpedig nagyon úgy fest, hogy a körülmények már nem fognak 2018-ig javulni -, akkor egy új stratégiát javaslunk követni.

fotó: 24.hu

Hétköznapi beszélgetésekben gyakran hallani legyintő értelmiségiektől, még közügyek iránt érdeklődő kisnyugdíjasoktól és elcsigázott, kizsigerelt középkorúaktól, hogy miért nem fog már ez a töketlen ellenzék össze? Nem szeretnénk itt most hosszú elemzésbe menni, de aki követte 2013-2014 környékén a kampány eseményeit, majd a választás eredményét is átgondolta, az józan ésszel levonhatta már az elrontott kampány során is világos következtetést, hogy az efféle összefogás nem megy.

Egyrészt a lejáratott/lejáratódott politikusok nem hoznak egy összefogásban, hanem visznek szavazatot, másrészt az MSZP és meghasonlott kistestvére, a DK nem képes azt a szavazóbázist megszólítani, amit az Együtt és a PM, viszont egy MSZP-DK kombó kifejezetten taszítja az Együtt-PM fiatalabb, nyugatosabb világra vágyó szavazóit. Egy Gyurcsány Ferenccel, Vadai Ágnessel, Puch Lászlóval és Szanyi Tiborral lefegyverzett összefogás pedig nem képes megszólítani a bizonytalanok széles, 40-50 százalékos táborát, csak azt az erősen hatvanplusszos réteget, akik világ életükben balra szavaztak.

Mi úgy látjuk, hogy akkor van reális esélye az ellenzéknek leváltani a Fideszt, ha a pártok végre felismerik saját érdekeiket, amely nem merülhet ki az "elindulunk mind a 106 helyen, mert minden más párt szar" öngyilkos politikájában. Ez az LMP-nek 8 éve nem jön össze, és látszik, hogy a Jobbik sem érhet el ezzel átütő sikert, a Momentum hasonszőrű mozgását pedig tekintsük még nem megérett gondolatnak, akkor is, ha a különindulást most "tízezerszázalékra" ígérik. Aki nem a kormányváltásra játszik 2018-ban, az el fog bukni.

Az MSZP és a DK akkor tud érdemben javítani a jelenlegi pozícióin, ha felismerik azt, hogy - minden nehézség ellenére - Botka László messze a legjobb miniszterelnök-jelölt, akit a még mindig horngyulai jelölteket idealizáló poszt-MSZMP pártjai képesek kiállítani. A Gyurcsány Ferenc személye körüli problémákat szerintünk képesek lesznek kezelni ebben a körben (ha nem, akkor az szintén egy öngyilkos megoldás).

Az LMP-Együtt-Párbeszéd-Momentum tengely egy másik szavazói bázist tud elérni, mint az MSZP-DK tengely, ráadásul az ő szavazóikat erősen taszítja Gyurcsány, Vadai, Puch vagy Szanyi személye, illetve a hozzájuk hasonló karakterek.

Számukra a hősies sikert sem ígérő LMP-féle kamikaze-politika egy sokkal dicstelenebb öngyilkosságot jelent 2018-ban, hiszen az LMP is alig pár szavazattal ugorta meg az 5%-os listás küszöböt 2014-ben. Viszont most részben az ő szavazóikra hajt a szintén "mindenki hülye, csak én vagyok helikopter" attitűddel mozgó Momentum is, miközben ez a tábor nem lett nagyobb, sőt hetente újabb szavazóik költöznek külföldre egy jobb élet reményében.

Ennek az újpártos, értékrendjében alapvetően közel álló tengelynek az az egyetlen esélye, ha képesek egy közös, egymást erősítő bázist alkotni, ahogyan ez kisebb sikerrel elindult a Juhász Péter, Hadházy Ákos és Jávor Benedek trió által létrehozott Igazmondó Alapítvánnyal is. 

Ezek a szervezetek nem erősek vidéken, habár az LMP-nek és az Együttnek is vannak komolyabb vidéki politikusai és szervezetei is, de ez a szint még nem elégséges az önálló boldoguláshoz (legyünk igazságosak, a DK nyugdíjasklubjai és a szocialisták csak pénzért megmozdulni hajlandó, jellemzően csalódott, öregedő vidéki bázisai sem elégségesek). A Párbeszéd és a Momentum viszont jelenleg szinte nullán vannak Budapesten kívül, előbbi a saját taktikai hibái miatt, utóbbi pedig történetileg áll még az építkezés elején.

Ha ezek a relatíve új pártok képesek lennének egy koordinálásra, akár közös választási párt építésre, akkor sok bizonytalan, eddig a politikától és a választásoktól magát távol tartó szavazót is aktivizálni tudnának, így az MSZP-DK tengely 17-18 %-os népszerűségét simán megugorhatnák.

Ha az MSZP-DK tengely és az LMP-Együtt-Párbeszéd-Momentum tengely képes lenne két külön listát állítani, és az egyéni választókerületekben koordináltan jelölteket állítani hangsúlyozottan hitelességi és népszerűségi alapon, akkor közösen elérhetik a hagyományos, korosodó baloldali szavazókat és a tudatosabb harmincas-negyvenes korosztályt, valamint kvalifikáltabb, kritikusabb fiatal választói réteget.

Egy ilyen stratégiával megvalósítható, hogy az ellenzék stabil 38-40 %-ot érjen el az egyéni választókerületekben, ami azt jelentené, hogy a Fidesz és a Jobbik jelöltjei is mögöttük végeznének. Ez akár kétharmados győzelmet is hozhat.

Legyen világos: minden ellenzéki pártnak komoly felelőssége van abban, hogy képesek lesznek-e 2018-ban leváltani a Fideszt. 

(Megjegyzés: A Jobbikkal a Fidesz leváltása kapcsán nem érdemes foglalkozni, mert egyrészről Vonáék még rosszabbak, mint a Orbánék, másrészről az ő szavazóik a Fidesztől elpártolt megkeseredett, csalódott, szélsőséges nézetekkel önbizalmat kompenzáló rétegek, akik Habonyék menekültellenes és összeesküvéselméletes kampányainak hatására bármikor leszavaznak a Fideszre is, de egy választáson mindenképpen a fideszes-kisgazdás-kereszténydemokratás tábort osztják meg.)

Botka László egy nem túl erős kezdés után máris bukni látszik, viszont ha ezt a tökösnek hitt, de valójában politikai innováció nélküli balfékeskedést folytatja, akkor biztosan térdre kényszerül. Tényleg ez a lúzer akarja a lejáratott szocikkal önállóan megverni a gátlástalan Orbánt és a maffiapártját?

Botka nemrég azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy az a felismerés él benne évek óta, hogy "ha nem történik valami, ha a korábbi forgatókönyv játszódik újra, és a valódi politika helyett az összefogósdival szórakoztatjuk az embereket, akkor a 2014-esnél is nagyobb vereség vár a demokratikus pártokra." Majd ugyanabban az interjúban ezen felismerésének az ellenkezőjét is felvázolta, miszerint a többi ellenzéki pártnak elfogadhatatlan feltételei nem személyesek, ugyanis szerint "az igazságtalan és utálatos választási rendszerben csak akkor van reális esély a győzelemre, ha országosan és mind a 106 választókerületben egy demokratikus jelölt áll a Fidesszel szemben. A koordinált indulás és a külön lista azt üzenné a választónak, hogy ezek még összefogni sem képesek, hát hogy bízzam rájuk az ország kormányzását?!" 

Korábban Botka a 168 Órának adott interjújában azt mondta, három feltétel teljesítése esetén vállalja az ellenzéki miniszterelnök-jelöltséget:

• közös ellenzéki listát akar,
• azt, hogy az egyéni jelöltek kiválasztásánál ne a párthoz tartozás, hanem a szavazatszerzési képesség számítson,
• és szerinte megállapodást kell kötni az új baloldali politikáról is.

Mindeközben tartja magát az a városi pletyka, hogy Botka miniszterelnök-jelölti bejelentése nem volt tudatos.

Botka mellett egy másik ellenzéki, Lattmann Tamás is bejelentkezett a miniszterelnök-jelöltségre. Róla pedig azt hallani, hogy több Botkát nem szívlelő szoci is támogatja, így a szálakat háttérben is szívesen mozgató Molnár Zsolt és Puch László is.

Aki kicsit is ismeri az MSZP bizánci belső viszonyait, az sejtheti, hogy Botkának nem csak a szombaton általa le kis liberális pártozott DK-val és Gyurcsánnyal lesz a legnagyobb harca, hanem a fideszes bűnözőkkel ősidők óta üzletelő, velejéig korrupt szocialistákkal is.

De ezt a harcot - a 168 Órának elmondottakkal ellentétben - mintha Botka nem akarná megvívni, hiszen Molnár Gyulával lemondták az Együttel tervezett egyeztetést, miután Juhász Péter egy nyílt levéllel szállt bele az MSZP-be a szocik fóti vezetőjének vállalhatatlan viselkedése miatt, és jelezte az Együtt azért nem akar közös listát a szocialistákkal, mert az MSZP "nem képes tagjai sorából kivetni azokat a személyeket, akik a megújulás akadályai, és ilyen módon a szervezet egésze nem képes a megújulásra". A Népszava információi szerint a lemondásban technikai okokra hivatkoztak (talán elromlott Botka autója?), de a szocilaisták spin doktorai szerint valójában arról van szó, hogy Juhászék elvárásaival szemben Botka nem mer szembeszállni az MSZP Fidessszel lepaktált erős embereivel (elég csak Puch Lászlóra gondolnunk, aki eddig nem tagadta azt az értesülést, hogy Orbán környékéről kapott egy zsák pénzt arra, hogy megvegye a Népszavát).

Akárhogyan is van, ahhoz nem kell nostradamus-i képességekkel rendelkezni, hogy előre lássuk: ha Botka nem számol le az MSZP-ben a korrupt puccsistákkal, akkor esélytelen lesz hiteles szereplőként végigvinnie a kampányt, ahogyan az LMP, az Együtt és az éppen a Momentum környékén kulmináló civilek nélkül is esélytelen a kormányváltás.

És azt az eshetőséget is érdemes számba venni, hogy ha Botka nem győzi le a korrupt puccsistákat, akkor ők fogják ellehetetleníteni a választmányi elnökségből egyszer már kiütött szegedi polgármestert.

Ha Botka igazi harcos, akkor megküzd a hitványokkal a saját pártjában, innovatív és korrekt ajánlatot tesz az LMP-nek, az Együttnek és a civileknek, és ha az MSZP-DK fémjelezte roncsderbivel nem jut dűlőre, akkor legalább építhet a közélet megtisztításáért indított harcával egy olyan imidzset, ami elég vonzó ahhoz, hogy vállalható legyen azok számára, akiknek elege van abból a közéleti posványból, amelyet ma a Gyurcsány-Puch-Mesterházy-Szanyi-Schiffer-Vona tengely jelent.

Nem egyszerű feladat ez, de ma épeszű ember nem gondolhatja, hogy bármelyik tehetségtelen ellenzéki lúzernek sikerülne leváltania a maffiaállam vezetőjét. Botkának be kell bizonyítania, hogy ő nem egy sértődős vidéki primadonna, hanem képes valódi összellenzéki vezérként működni. (Mi minden bajával együtt ehhez szurkolunk neki.)

Üstökösként felvillanva csapódott be a Momentum Mozgalom a politikai szférába, de a párttá alakuló fiatal társaság hamar követheti az elmúlt évek fényesen indult hazai ellenzéki közéleti "meteoritjai" az érdektelenség sötét és ingoványos talajára.

Látványos eredményt ért el a Momentum olimpia-ellenes népszavazási kezdeményezése, hiszen nem egészen egy hét alatt az budapesti olimpiai pályázat visszavonása mellett döntött szerdán a kormány. Orbánék megfutamodása logikus lépés, hiszen nem akartak egy újabb népszavazáson szégyenben maradni, és nem is lett volna számukra előnyös, ha sokáig tud a Momentum a nolimpiai kampányból építkezni. 

Viszont ez a lépés kifogta a szelet a Momentum hajójából, hiszen nehéz újabb olyan budapesti témát találni, amely friss szereplőként hasonló sikerre vihető, de Fekete-Győr Andrásék nem is erre készülnek, hanem vidéki, helyi ügyeket akarnak megoldani egy olyan terepen, ahol kizárólag Mészáros Lőrinc újságjai tudósítanak. 

De nézzük a friss Heti Válaszban megjelent interjút, ami sok szempontból is érdekes.

Fekete-Győr András, a Momentum vezetője bevallotta, hogy polgári-konzervatív szocializációja van, és 2010-ben a Fideszre szavazott (sőt az interjúban bevallja, hogy édesapja ma is Fidesz szavazó), és emellett világossá tette azt is, hogy a Momentum a jelenlegi ellenzék erővel való szövetségkötéstől és a koordinált jelöltállítástól is határozottan elzárkózik, mivel az LMP-Együtt–Kétfarkú tengely sem fér bele az általuk elképzelt politikai-kulturális szemléletváltásba. Fegyőr - ahogyan a momentumos fiatalok közül többen becézik - be is vallja, hogy ezzel a hozzáállással nem reális a 2018-as kormányváltás, ezért a párttá alakuló Momentum valójában nem 2018-ban tervezi leváltani a Fideszt, hanem csak 2022-ben. 

Mi következik mindebből?

• A 2010-ben saját szavazatával is Orbánt kormányra segítő Fekete-Győr szerint a 2010 után létrejött új ellenzéki pártok nem hitelesek, mert ők már a "régi ellenzék".
• Fekete-Győrék követnének egy kvázi LMP2.0 stratégiát - ami az LMP-nek közel 10 éve nem jön be -, miszerint csak ők hitelesek és senki más nem (sem Szél Bernadett, sem Hadházy Ákos, sem Juhász Péter, sem Jávor Benedek, sem Kovács Gergő... sorolhatnánk). 
• Ennek megfelelően a Momentum bevállalja, hogy szabad a Fideszt engedni még 5 évig dúlni, ami alatt tényleg végképp minden demokratikus maradványt fel lehet számolni.

Fekete-Győr bevallotta az interjúban azt is, hogy benne van a pakliban: a munkájuk nem sikerül, és 30 nap múlva már senki sem fog emlékezni rájuk. 

Szerintünk, ha a Fekete-Győr által felvázolt stratégiát követi a Momentum, akkor esélyes, hogy a netadós tüntetéseket szervező fiatalok vagy a Tanítanék Mozgalom sorsára fognak jutni, de mi nem ezt kívánjuk nekik. 

Érdemes lenne a Momentum vezetőinek újratervezni, és egy olyan stratégiát alkotni, amely az LMP-Együtt–Kétfarkú tengelyen az ellenzéki oldal hiteles szereplőivel olyan újabb lendületet adni ennek a meteoritnak, amely képes kipusztítani a közéletből a korrupt, retrogád politikai elit Fidesz-MSZP tengelyen utazó dinoszauruszait.

Uff!